Mit kell tudni az iszlámról? (Rostoványi Zsolt)

Rostoványi Zsolt: Mit kell tudni az iszlámról?

Szerkesztő: Betlen Katalin
Lektor: Dr. Keykhosrow Hekhamaneshi

Kossuth Könyvkiadó, 1983
240 oldal
Ragasztott papírkötés
ISBN: 963-09-2302-5

Fülszöveg

1979. február elsején hosszas huzavona után megkapta a leszállási engedélyt, és így földet érhetett Teherán nemzetközi repülőterén az a repülőgép, amelyen 15 évi száműzés után Khomeini ajatollah és kísérete tért vissza Iránba. Ez az esemény része volt annak a folyamatnak, amely a "harmadik világ" egyik legszilárdabbnak tartott rendszerének, a sah uralmának váratlan, látványos és gyors bukását eredményezte. A külföldi megfigyelők értetlenül álltak szemben az iráni iszlám forradalom viharos győzelmével, nem sok jövőt jósolva neki. Több mint négy év után azonban az Iráni Iszlám Köztársaság a várakozásokkal ellentétben nem omlott össze, sőt helyzete sok szempontból megszilárdult.
Az iráni események talán a legjelentősebb összetevői annak a folyamatnak, amelyet nagyon sokan az iszlám reneszánszának neveznek. Irán mellett Pakisztánban is létrejött az "iszlám állam", sőt itt is alkalmazzák az iszlám által előírt büntetések Szaúd-Arábiából ismert fajtáit. Afganisztánban egyes törzsek az iszlám fundamentalista szervezetek tevékenysége: Törökországban felléptek Atatürk "szekularizált" állama ellen, a Muzulmán Testvérek arabvilágszerte kampányt kezdtek az iszlám "eredeti" értékeinek visszaállításáért, Szíriában nagyszabású fegyveres összecsapásokra is sor került köztük és a kormány csapatai között. Egyiptomban már Szadat szólt az alkotmány "iszlamizálásának", az ortodox jogrendszer bevezetésének szükségességéről, végül azonban maga is áldozatul esett egy szélsőséges, fanatikus iszlám terrorista csoport merényletének. A líbiai alkotmány értelmében a törvénykezés egyedüli alapja a Korán, Marokkóban, Tunéziában, Szudánban de más országokban is egyre erőteljesebben hallatják szavukat különböző iszlám szervezetek és pártok. Még maga az "iszlám fellegvárának" számító Szaúd-Arábiában is - ahol az iszlám két legszentebb városa, Mekka és Medina található - véres összecsapások színtere volt 1979 novemberében, amikor egy szélsőséges, még a szaúdi államot is túl "modernnek" tartó szervezet tagjai megkísérelték a mekkai nagymecset elfoglalását.

Tartalom

Bevezetés
Az iszlám totalitása 5
Az iszlám keletkezése és térhódítása 9
Arábia az iszlám előtt 15
Mohamed, a vallásalapító 20
Az arab világbirodalom kialakulása 19
Az ottomán birodalom fénykora és széthullása 31
A modern iszlám kialakulása 38
Az iszlám "ébredése": iszlám és nacionalizmus (arabizmus) 38
Modernizmus, fundamentalizmus 40
Az iszlám és a "nyugat" konfiktusa 44
Az iszlám forrásai és alapelvei 48
A legfontosabb alapelvek 48
A fő források 55
Az iszlám jogirendszere 64
A saría 64
A jogi iskolák 67
A nő és a család az iszlámban 69
Büntetőjog 78
Irányzatok, szekták 81
A szunniták 81
A síiták 82
Egyéb szekták és eszmeáramlatok 85
"Iszlám rendszer": az iszlám gazdaság- és társadalomelmélete 96
Iszlám állam: vallás és politika viszonya 99
Az iszlám társadalmi doktrínája 102
Az iszlám gazdasági rendszer alapelvei 109
A "harmadik fejlődési út" koncepciója 116
Iszlám és a társadalmi gyakorlat 122
Az iszlám szerepe a társadalmi folyamatokban 122
Iszlám és fejlődés 130
Az iszlám gazdasági doktrínája a gyakorlatban 133
Iszlám pénzintézetek 136
Az iszlám országok a világpolitikában, az Iszlám Konferencia szervezete 140
Tudomány, kultúra, művészetek 145
Az iszlám naptár és néhány egyéb tudnivaló 153
Az iszlám világ egysége és differenciálódása 156
Fundamentalista áramlatok 159
...
Függelék 233
Irodalom 239

Budapesten személyesen átvehető: Puskás Stadion metro, Zugló MÁV megálló (Hungária krt. - Thököly út), Hősök tere Műcsarnok előtt, Baross tér, Blaha, Fogarasi út Tesco, Bosnyák tér, vagy az 1-es villamos vonalán Kacsóh Pongrác úti megálló és a Népliget megálló közötti szakaszon,
vagy előre utalás után postázom (MPL automatába, postán maradó, háznál kézbesítés)