Egy világ vagy egy se Az atomenergia történelméből

Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája 1947-ben.
Félvászon, oldalszám: 168 oldal
Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Újpesten személyesen átvehető, vagy előre utalás után postázom, de bármit megbeszélhetünk.
Szerzők:
Niels Bohr
Albert Einstein
Hans Bethe
Szilárd Leó
Walter Lippmann
Arthur H. Compton
E. U. Condon
Eugene P. Wigner
Frederick Seitz Jr.
Gale Young
H. H. Arnold
Harlow Shapley
Harold C. Urey
Irving Langmuir
J. R. Oppenheimer
Louis N. Ridenour
Philip Morrison
Szilárd Leo

Tartalom:
Arthur H. Compton: Bevezetés 5
Arthur H. Compton, a washingtoni egyetem kancellárja, Született St. Louisban, Nobel-díjat kapott
Niels Bohr: Természettudomány és civilizáció 7
Niels Bohr, akinek magfizikai kutatásai nagyban hozzájárultak az atomkorszak megteremtéséhez, melyekkel 1922-ben, 37 éves korában Nobel-díjat nyert, 1943-ban
menekült el a nácik elől szülőhazájából, Dániából.
Philip Morrison: Ha a bomba elszabadul 11
Philip Morrison, jelenleg a Cornell-egyetem fizikaprofesszora, közreműködött az atombombával kapcsolatban Chicagóban és Los Alamosban.
Harlow Shapley: Régi történet a csillagokról 22
Harlow Shapley, Amerika legkiválóbb csillagászainak egyike, a Harvard College obszervatóriumának igazgatója.
Eugene P. Wigner: Az atomkorszak kezdetei 30
Eugene P. Wigner (magyar származású), a fizika professzora Princetonban, abba a csoportba tartozott, mely eredetileg elérte, hogy az atombombaterv kormánytámogatásban részesült.
Gale Young: Az új erő 40
Gale Young, azelőtt az Olivet College fizikai és matematikai szakosztályának a vezetője volt,
J. R. Oppenheimer: Az új fegyver: a csavar fordul egyet 51
J. R. Oppenheimer a háború előtt a California egyetem fizikai professzora volt és itt vezette az Egyesült Államok legjelentősebb elméleti-fizikai intézetét.
H. H. Arnold: Légierő az atomkorszakban 59
H. H. Arnold, az Egyesült Államok hadseregének tábornoka, 1919 óta tagja az U. S. A. Légi Erőknek és 1943 márciusa óta a Légi Erők vezérkari főnöke volt 1946 februárig.
Louis N. Ridenour: Nincs védelem 73
Louis N. Ridenour, a massachussetsi Technológiai Intézet rövidhullámú laboratóriumában a különböző radar-típusok kifejlesztésén dolgozott. 1944-ben, mint Spaatz tábornok radar-tanácsadója szolgált Európában. Ebben az évben visszatér a pennsylvaniai egyetemre, mint a fizika professzora.
E. U. Condon: A titkos hadviselés új módszerei 85
Frederick Seitz Jr.: Milyen közel van a veszély? 91
Irving Langmuir: Az atomfegyverkezési verseny kilátásai 101
Irving Langmuir. Amerika legkiválóbb ipari természettudósainak egyike, 1932-ben a kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. A General Electric Research Laboratory igazgatója.
Harold C. Urey: Mi lesz mindebből? 113
Harold C. Urey. 1934-ben megkapta a kémiai Nobeldíjat a nehéz hydrogén felfedezéséért. Az urán-bizottság tagja 1940 júniusában lett és azóta vezette a Columbia egyetemen az U235 szétválasztására irányuló kutatásokat centrifugális és gázdiffúziós módszerekkel. Most a chicagói egyetemen van.
Leo Szilárd: Elhárithatja-e az ellenőrzés a fegyverkezési versenyt? 127
Leo Szilárd. Budapesten született, Hitler uralomrajutásáig Németországban dolgozott, azután Angliában (Oxford). 1939-ben a Columbia Egyetemen végzett kísérletei döntőek lettek az urán-tervezetre és nagyrészt az ő előrelátásának köszönhető, hogy a tervezet számára megnyerte a kormány támogatását.
Walter Lippmann: Az atomenergia nemzetközi ellenőrzése 135
Walter Lippmann. Számos politikai tárgyú könyv szerzője, 15 év óta a New-York Herald Tribüné munkatársa, korunk egyik első politikai szakírója.
Albert Einstein: Van-e kiút? 156
Albert Einstein. Az 1921-es Nobel-díj nyertese és talán a legnagyobb minden élő fizikus között. Ő indította meg az egész urán-tervezetet 1939 őszén, Roosevelt elnökhöz írt levelével, melyben a lehetőségeket körvonalazta.
Létünk forog kockán 160
Az Amerikai (atom) Tudósok Szövetsége.